A HPV fertőzés és a HPV elleni oltás

A HPV (humán papilloma) vírus egy nemi úton terjedő kórokozó, ami mind nőket, mind férfiakat megbetegíthet. Közel 200-féle típusa ismert,  az egyes típusok eltérő betegségeket képesek létrehozni.

Milyen betegségeket okozhat a HPV vírus nőkben?

  • Nemi szervi (jóindulatú) szemölcsöket (6-os és 11-es típusok)

  • Méhnyak rákmegelőző állapotait majd rosszindulatú daganatait (70%-ban a a 16-os és 18-as típus, 20%-ban a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típusok)

  • Szeméremtesti és hüvelyi daganatokat (16-os és 18-as típusok)

  • Végbélrákot (16-os és 18-as típusok)

  • Szájüregi daganatokat (nyelv, mandula, gége)

 

A HPV (humán papilloma) vírus egy nemi úton terjedő kórokozó, ami mind nőket, mind férfiakat megbetegíthet. Közel 200-féle típusa ismert,  az egyes típusok eltérő betegségeket képesek létrehozni.

Milyen betegségeket okozhat a HPV vírus nőkben?

  • Nemi szervi (jóindulatú) szemölcsöket (6-os és 11-es típusok)

  • Méhnyak rákmegelőző állapotait majd rosszindulatú daganatait (70%-ban a a 16-os és 18-as típus, 20%-ban a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típusok)

  • Szeméremtesti és hüvelyi daganatokat (16-os és 18-as típusok)

  • Végbélrákot (16-os és 18-as típusok)

  • Szájüregi daganatokat (nyelv, mandula, gége)

 

 

Milyen tüneteim lesznek, ha HPV fertőzést kapok?

Bizonyos HPV típusok nemi szervi, gáttáji szemölcsöket okozhatnak, ezek hamar felhívják magukra a figyelmet (kellemetlen, kissé fájdalmas, általában bőrszínű, karfiolszerű felszínű bőrkinövés). A probléma nem is ezzel van, mert a szemölcs ártalmatlan betegség. A veszélyes dolog a rosszindulatú daganatot okozó (“rákkeltő”, vagy  “magas kockázatú”) HPV fertőzés, mert 10-ből 9,5-szer semmilyen látványos panaszt nem okoz, egy esetleges  elváltozás csak nőgyógyászati vizsgálatokkal (kenetvétel, HPV kimutatás, szövettani vizsgálat) mutatható ki.

Magas kockázatú HPV fertőzésem van, most nagy a baj?

Az már eleve egy szerencsés dolog, hogy kiderült a fertőzés, sok nő ugyanis nem is tud róla.

A HPV nagyon gyakori kórokozó, a nők 50-80%-a élete során elkap valamilyen fertőzést, akár magas kockázatú vírusokat is. A HPV az immunrendszer elől eléggé “rejtőzködik”, egy egészséges szervezetnek 1-2 évre van szüksége ahhoz, hogy a fertőzést felszámolja (szemben pl. egy náthával, ami 1-2 hét alatt elmúlik). A fertőzés után nem alakul ki védettség (mint pl. a bárányhmlővel szemben), ezért ugyanazt a vírust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is. Az esetek 90%-ában a testünknek sikerül legyőznie a HPV fertőzést, és nem alakul ki betegség. A probléma akkor van, ha a szervezet nem tudja kitakarítani a magas kockázatú HPV vírusokat, és azok 5-10 évig lappanganak a méhnyak (vagy végbél, hüvely, szájnyálkahártya) felszínén. Ez kb. az esetek 10%-ában következik be. A hosszú ideje fennálló, magas kockázatú fertőzés a kezdetben egészséges hámsejteket szépen lassan alakítja át egyre sérültebb sejtekké, majd a súlyosan sérült sejtek daganatos sejtekké lesznek. Ha ez időben felismerésre kerül, akkor az enyhe sérülések egyszerűen gyógyíthatók, visszafordíthatók (immunrendszer erősítése, dohányzás abbahagyása, szexuális rizikók csökkentése, a szokásos éves rákszűrés helyett gyakoribb ellenőrzés), a súlyosabb hámsérülések (diszpláziák) gyógyítása pedig a méhnyak felszínének kimetszésével oldhatók meg.  

 

Hogyan lehet megelőzni ezeket a betegségeket?

A HPV okozta enyhébb  vagy súlyosabb betegségek megelőzésére több lehetőség van.

1, kockázatos nemi kapcsolatok kerülése (a hosszútávú, kizárólagos, kölcsönösen hűséges párkapcsolatban kicsi az esélye a HPV fertőzésnek. Ha valaki hajlamos rá, hogy meggondolatlanul igent mondjon a partnereinek, akiket gyakran cserélget is, és nem használnak óvszert sem, akkor a HPV és minden más nemibetegség összeszedésének a valószínűsége sokkal nagyobb!!)

2, óvszer használat

3, HPV elleni védőoltás

4. Rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés (évente)

Mi az a HPV elleni védőoltás?

A védőoltás olyan mesterségesen előállított HPV alkatrészeket (fehérjéket) tartalmaz, amik önmagukban teljesen ártalmatlanok (azaz a védőoltástól nem lehet HPV fertőzést kapni), viszont az immunrendszer felismeri ezeket és védettséget alakít ki ellenük.

 
 
 
 

Mennyire hatékony a védőoltás?

Fontos, hogy az oltás NEM a már meglévő, szervezeten belüli HPV fertőzés leküzdésére jó, hanem a védettség kialakításával az újonnan (oltás után) beérkező HPV fertőzések bizonyos típusai ellen véd. Az oltás összetételét úgy alakították ki, hogy a több, mint 200 különböző típusú HPV közül azok ellen védjen, amik a leggyakrabban fordulnak elő és/vagy a legsúlyosabb betegségeket (pl. méhnyakrák, végbélrák) okozzák. Az emberek 99%-ánál az oltást követően beindul az ellenanyagok termelése. Nagyon ritka, hogy a szervezet nem reagál az oltásra és nem alakul ki védettség. Az ellenanyagok az oltás után igazoltan minimum 6-8 évig jelen vannak a szervezetben.

Többfajta oltás is létezik, mi a különbség köztük?

A készítmények abban különböznek egymástól, hogy melyik HPV típusok ellen nyújtanak védelmet.

Cervarix: 2 HPV típus (16 és 18, a rosszindulatú méhnyakdaganatok 70%-át ezek okozzák)

Silgard: 4 HPV típus (a fenti 16, 18-ason kívül a szemölcsöt okozó 6 és 11.es típus ellen is)

Gardasil-9: 9 HPV típus (a fenti 4-en kívül még öt másik, rákkeltő HPV ellen véd)

 

Hány éves korban javasolt az oltás?

Legoptimálisabb a fiatal, nemi életet még nem élő lányok oltása, így ők már az első együttlét idején is védettek lesznek a HPV-vel szemben. Az oltások 9 éves kortól adhatók, nemzetközi ajánlások szerint a 9-15 éves lányok kampányszerű oltása biztosítja a legmegfelelőbb védekezést. (Magyarországon az általános iskola 7. osztályában az állam ingyenesen biztosítja a lányoknak a kétkomponensű HPV oltást.)

Az oltás beadása azonban a tinédzserkoról már kinőtt felnőttek számára is javasolt!!

 

Lehet-e mellékhatása az oltásnak?

Átmeneti, enyhe mellékhatások előfordulhatnak (bőrpír vagy duzzanat a beadás helyén, ritkábban émelygés, hőemelkedés). Az esetleges átmeneti kellemetlenségek hamar elmúlnak. Az ennél komolyabb mellékhatások (pl. allergia) igen-igen ritkák. Összességében elmondható, hogy az oltások biztonságosak, hatékonyak, a világon több millió nő kapta meg őket probléma nélkül.

Ha megkaptam az oltást, kell-e méhnyakszűrésre (kenetvétel) járnom?

A válasz igen. Az oltás nagyon nagy mértékben csökkenti a daganat kialakulásának az esélyét, de mivel nem véd az összes (mind a 200) HPV típus ellen, illetve ritkán a méhnyakrák HPV fertőzés nélkül is kialakulhat, ezért továbbra is fontos a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés!